Get Adobe Flash player
Címlap Hírek Friss hírek Jóhiszemű gyújtogatók miatt ég az ország

Jóhiszemű gyújtogatók miatt ég az ország

Az utóbbi hetekben nem azért látni az országban mindenfelé üszkös földeket, eget beborító füstöt, méteres lángcsóvákat, mert újra eljátszották a tatárjárást, egyszerűen csak a szokásos tavaszi gaz- és parlagégetések harapóztak el. Leégetve azt is, amit egyáltalán nem terveztek. A parlagégetés mezőgazdasági szempontból sem feltétlen igazolható, mégis ragaszkodnak hozzá. Persze az sosem derül ki, ki gyújtotta a tüzeket, több tízezer hektár gyulladt ki névtelenül idén is.

nagykovacsi 20120328.jpg
Védett erdő és gyep ég NagykovácsibanFotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A szokatlanul száraz tavasz és a szeles idő is hozzájárult ahhoz, hogy kis túlzással ahol tüzet gyújtottak, ott pillanatok alatt hektárok égtek le. Minden évben pusztítanak a parlag- és avarégetésből származó tüzek, de a tavalyi első negyedévhez képest megduplázódott a tűzesetek száma. Míg 2011-ben 5714 szabad területi tűzhöz riasztották a tűzoltókat az első három hónapban, addig idén, március 28-ai adatok alapján, már 9963 esethez vonultak ki - tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). A leégett terület nagysága szerencsére nem duplázódott, a 33 337 hektár 40 973-ra nőtt.

A sok tűzeset az elmaradt csapadéknak, és az emiatt teljesen kiszáradó területeknek is köszönhető. Az év pedig nem indult rosszul. „Január nem volt annyira szélsőségesen száraz, mint november, de kevés csapadék hullott. Észak-Dunántúlon az átlagos mennyiség kétszerese (60-70 mm) is esett, a Nyugat-Dunántúl, a Duna-Tisza köze és a keleti területek ennél jóval szárazabbak voltak. Februárban változott a helyzet, a déli megyek lettek a csapadékosabbak, néhol a megszokott mennyiség háromszorosa is lehullott. Nagykanizsa-Kecskemét vonaltól északra viszont igen száraz volt a hónap. A március már rendkívül száraz volt, mindössze három napon hullott számottevő mennyiségű csapadék, ezért egyes napokon nem voltak ritkák a 20 százalék alatt páratartalmak sem." - közölte Kurunczi Rita az Időkép meteorológusa.

A tüzek megelőzésére a helyik önkormányzatok egyre-másra adtak ki tűzgyújtási tilalmakat, nem sok eredménnyel, és hiába rendelt el március 11-én országos tilalmat is a Vidékfejlesztési Minisztérium, azóta is szinte minden nap oltani kell valahol a gyorsan terjedő erdő- és parlagtüzeket.

 

Egy kormányrendelet általános jelleggel tiltja a hulladék-, a tarló- és a lábon álló növényzet égetését, ez alól csak különleges esetekben, például növény-egészségügyi okokból, ad felmentést, akkor is szigorú szabályokat ír elő a tűz őrzésére és oltására. A tűzgyújtás ellen levegőminőség-védelmi érv van. A füsttől pillanatok alatt akkora szmogfelhő alakul még a legkisebb faluban is, hogy Budapesten már rég kivonták volna a fekete és piros matricás autókat. A látvány sem feltétlenül vonzó. A szénné égett erdő csak a legvadabb, apokaliptikus tájakat kedvelő turistáknak nyújthat örömöt. Csak a Pilis Parkerdőben a múlt héten Kesztölcön negyven, Nagykovácsiban két hektár kapott lángra.

Ha ezt betartanák, kevesebb a tűz

Az erdőkben, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül tilos tüzet gyújtani. A tilalom érvényes a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre is, a közút és vasút menti fásításokra, emellett tilos a parlag- és gazégetés is. A rendelet külön felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy ne dobják el az égő cigarettát, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Forrás: OKF

Paranormális tevékenység a parlagon: öngyulladás

Az szinte sosem derül ki, hogy miért gyulladt ki egy-egy terület, legszívesebben mindenki azzal magyarázná, úgy történt, mint a Sivatagi showban: egy harmatcsepp működött nagyítóként, és a napsugarakat összegyűjtve lobbantott be egy bozótost. Erre nem fogadnánk, és az autóból, vonatból hanyagul kidobott égő cigarettacsikk is csak elenyésző esetben okoz nagy tüzet. Leggyakrabban a parlagot, avart, kerti hulladékot, gyomot égető gazdálkodók felelősek a pusztításért. Beindítják az általuk kinézett területen a tüzet, amit ideig-óráig, vagy addig sem őriznek, majd a természetre bízzák, mi lesz vele. A tűz pedig legtöbbször nem áll meg a parcella szélénél vagy az árokparton.

D  BJ20120326007
Több száz hektáron égett a nádas Jászberény-Hajta térségében március 26-ánFotó: Bugány János

A tűzoltóknak, ha jelzést kapnak, ég valahol a határ, muszáj kivonulniuk, csak akkor úszhatják meg, ha tudják, előre bejelentett, szabályos égetés folyik. Ebből van a legkevesebb. A lángoló, füstölő parlagnál jobbára senki sincs, nincs kit felelősségre vonni. Az OKF az elmúlt négy-öt évből nem tudott olyan esetet felidézni, amikor bárki is igazolni tudta volna, szabályosan égetett. A szabálytalanságot is hiába állapították meg, idén a közel tízezerből csak egyetlen esetben róttak ki tűzvédelmi bírságot. Hasonló adatokról számolt be, Vidra Tamás, a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet természetvédelmi őre is: „Az elmúlt tizennégy évben közel ötven nagyobb tűzesetünk volt, ebből egynél sem derült ki, ki okozta.” A logika azt diktálja, hogy a területen gazdálkodókat kéne elővenni, de mint Vidra elmondta, ha megkeresik őket, legtöbbször csak széttárják a karjukat, ha nincs tettenérés, csak papírhalmozásra jó a jegyzőkönyek felvétele. A tűzoltók nem is nyomozzák, ki gyújtotta a tüzet, nem feladatuk, csak kiemelt fokú riasztásnál, így legfeljebb tűzvédelmi bírságokat osztanak ki, ha van kinek, százezertől-hárommillió forintig. Vidráék sem egyből a gyújtogatót keresik, rendszeres, hogy a terepjárójukban magukkal hordott lapátokkal verik szét a kisebb tüzeket, nagyobbaknál pedig ők vezetik be a területre a tűzoltókat. Sokat számíthat a helyismeret is az oltásban, az őrök tudják, hol lehet megfogni a tüzet. Egy rendszeresen kaszált részen már nincs mi táplálja, és egy nádason keresztülhaladó csapáson is útját lehet állni a tűznek.

Miért baj, ha ég?

Addig senki nem aggódik túlságosan, amíg emberéletet nem veszélyeztet a tűz, de a lángok nemcsak egy terület élővilágát, elsősorban gerinctelen állatfajokat és növénytársulásokat képes elpusztítani. A tűz azonban pillanatok alatt képes átterjedni, külterületeken álló épületek kaphatnak lángra, a gomolygó, átláthatatlan füstfelhő a közlekedésbiztonságot is veszélyezteti, és belélegezni sem túl élvezetes.

Az ősök tisztelete

Vidráék leggyakrabban azt hallják a gazdáktól, hogy azért égetnek, „mert a nagyapám is így csinálta.„ Igaz, az már kevéssé érdekli őket, hogy akkor milyenek voltak ugyannak a területnek a csapadékviszonyai. Általános elmélet, hogy az égetéssel felfrissül a gyep vagy a nádas. Ebben van is igazság. „Az égetés célja, a terület szén-nitrogén arányának a megváltoztatása, és a felesleges szerves anyag eltűntetése. A visszamaradó hamu, foszfor és káliumtartalma miatt még trágyának is jó. Vannak, akik egyszerűen így próbálnak gyomtalanítani, de sokszor éppen a kórók maradnak meg.” - mondta Szemán László, a Szent István Egyetem Gyepgazdálkodási tanszékének vezetője. Többen igazolták azt is, hogy égetés után jobban sarjadzik a fű, és kaszálni is könnyebb. A nádasban égetéssel eltakarított avar után a tapasztalatok szerint jobb minőségű, könnyebben kitermelhető, jó szárú nádak fejlődnek.

Szemán ugyankkor megjegyezte, nem szabadna hangsúlyos szerepet kapjon az égetés, mert ahol rendesen gazdálkodnak, (kaszálnak, legeltetnek) ott nincs arra szükség. Szerinte a nagyobb tüzek is a hanyag gazdálkodásra vezethetők vissza. “Ahol évekig nem történt semmi, ott vastag, filces réteg halmozódott fel a gyepekben, ez nagyon jól ég, ahol nincs ilyen, ott ellobban a tűz, nincs mi táplálja.”

D  NL20120326027
Fotó: Nagy Lajos

Vidra úgy gondolja, hogy természetvédelmi szempontból a legnagyobb baj az égetések időpontjával van, azokat maximum februárban közepéig lehetne végezni, ekkor egyes esetekben még előnyös is lehet természetvédelmi szempontból. “Március-áprilisban megkezdődik a vegetációs időszak, akkor már pusztít a tűz, a gyepterületeken pedig jellemzően olyan állatfajok élnek, amelyek képtelenek elmenekülni.” A természetvédelmi őr elmondta, ugyan nincsenek még részletes kutatások, de a tűz valószínűleg nemcsak azért lehet káros, mert állat- és növényegyedeket pusztít, de a késői égetés hosszú távon egy-egy élőhely ökológiai viszonyait is megváltoztathatja.”

A talaj felső részeiben élő lebontó szervezetek egy részét a tűz biztos megöli, így a gazdálkodó tette kontraproduktív lehet. A tápláléklánc sérül, és sokkal nehezebben jutnak hozzá a növények a tápanyagokhoz.

Pár évtizeddel ezelőtt nem volt ekkora probléma az égetés, Vidra szerint a megcsappant állatlétszámoknak, egyre kevesebb marha és juh van az országban, is köszönhető, hogy előtérbe került ez a módszer, régebben legeltetéssel simán karbantartották a gyepeket.

Szemán is részben a mezőgazdaság átalakulására írja az égetés népszerűségét. Sok gazda így spórolja meg a szárzúzó kaszálást végző gépek üzemanyag-költségét. Mások viszont éppen pénzt szereznek vele, ha az agrárkörnyezet-gazdálkodási programban a gyepterület fenntartását vállalták, sokszor a tűzzel mennek a terület becserjésedése ellen.

D  NL20120326016
Fotó: Nagy Lajos

A tájvédelmi körzetek és a nemzeti parkok területén a gazdálkodók szerződésében benne van, csak a terület kezelőjével egyeztetve égethetnek. Vidra elmondta, a bérelt területeken ezt betartják, a védett területeken elhelyezkedő magánbirtokokkal van probléma.

Pár egyszerű szabály

A szakemberek véleménye szerint néhány szabály betartásával sokkal kevesebb oltani való és természetet komolyan károsító tűz lenne. A jogszabály is előírja, hogy a tüzet őrizni kell és az oltásáról is előzetesen kell gondoskodni. A természetvédők javaslata pedig az, hogy egyszerre csak kis területen égessék az avart, és évente váltogassák az így kezelni kívánt területeket. A nádasoknál úgynevezett tűzpásztákkal, az égetendő területek körült levágott részekkel lehet védekezni, nehogy több száz hektár lángra kapjon.

A húsvét eloltja a tüzeket

Lassan már értelme sem lesz égetéssel próbálkozni, a természet feléledt, szinte mindenhol beindult a sarjadzás. A meteorológus szerint a szárazságnak is hamar vége lesz. „Áprilishoz hűen most már jóval szeszélyesebbre fog fordulni időjárásunk, szerdától kezdődően az enyhe, párás időben többfelé számíthatunk záporok, zivatarok kialakulására, a hétvégén helyenként nagyobb mennyiségű csapadék is hullhat. Húsvétra elromlik az idő, erős hidegbetörést körvonalaznak a modellek.”

 

Szavazások

Ön szerint mi lenne kellő visszatartó erő a faanyagtolvajok ellen?
 

Statisztika

Tartalom találatai : 185937

Ki olvas minket

Oldalainkat 1 vendég böngészi

Hirdetés

Kiemelt weblapok:
Joomla!
Joomla! A világ legnépszerűbb és legelterjedtebben használt nyílt forráskódú projektje.
JoomlaCode
JoomlaCode, fejlesztés és terjesztés egyszerűen.
Joomla! Extensions
Joomla! komponensek, modulok, beépülők és fordítások a közösségtől a közösségnek.
Joomla! Shop
Ahol csak Joomla!-portéka kapható.